A középkori Magyar Királyság 1. Az államalapítás és az Árpád-kor Flashcards
Hogyan építette ki István király a magyar egyházszervezetet?
Nyugati típusú egyház-szervezetet hozott létre, megkezdődött az egyház-megyék megszervezése (10 -püspökség, esztergomi és kalocsai érsekség, kolostorok): működési feltételeit törvényeivel biztosította: (tized), 10 falun-ként templom építése, pogány szokások tiltása, keresztény szokások: böjtölés, gyónás, vasárnapi mise előírása.
Milyen szervezet jelentette a királyi hatalomgyakorlás alapját?
Létrehozta a királyi vármegyerend-szert, amelynek alapját a királyi föld-birtokok jelentették, ), de magán és egyházi birtokokat is magába foglalt, központjuk egy-egy várispánság volt (várispán, vezeti a várjobbágyokat, várkatonaságot – őket látták el a várnépek
Melyek voltak a tatárjárás főbb eseményei?
A tatár fősereg a Vereceki-hágón át érkezett, előbb a nádori majd a királyi sereget is legyőzték. IV. Béla az osztrák herceghez menekült, aki területek átengedése fejében engedte el, majd Dalmáciába, Trau várába menekült. A tatárok télen átkeltek a Dunántúlra.
Hogyan növelte hatalmát Géza?
Fegyverrel legyőzte a törzsfőket, majd feleségül vette az erdélyi Gyula leányát Saroltát, tekintélyét növelte, hogy fia, István számára Gizella, bajor hercegnőt feleségül szerezte meg, akivel német lovagok érkeztek Magyarországra
Milyen célokat követtek István törvényei?
István a keresztény királyi hatalmat gyakorolta, amikor két törvénykönyvével kiépítette az egyházszervezetet, bevezette a keresztény szokásokat, védte a magántulajdont, tiltotta a vérbosszút.
Milyen csoportokat különböztetnek meg az államalapítás korában?
A társadalom szabadokra és szolgákra oszlott, a szabadok között nagy vagyoni különbségek voltak, és a törvények szövegében megkülönböztették a köz-rendűeket és (szabad, földtulajdon nélküli), a vitézeket (katonai szolgálat), serviensek (magánbirtokuk van).
Miért került szembe IV. Béla a bárókkal?
Megpróbálta visszaszerezni az apja által eladományozott birtokokat és helyreállítani az uralkodói tekintélyt. Julianus barát tatárokról szóló beszámolója után azonban ezt leállította, de már késő volt. Konfliktust okozott a nomád kunok befogadása is.
Melyek voltak a tatárjárás főbb következményei?
Nagy pusztítás (20-40%, a síkságokon nagyobb), IV. Béla a második honalapító: betelepítete a kunokat (Alföld), újranépesítette az országot (hospesek érkeztek, bevándorlás miatt a magyarság etnikai határa beljebb húzódott. IV. Béla birtokokat adományozott vár-építési kötelezettséggel, fellendült a városi fejlődés.
Szent Korona
Szent István koronáját nem ismerjük. a ma Szent Koronaként ismert koronát, amelyet a magyar királyok koronázásakor használtak, valószínűleg a 12. században illesztették össze két, korábban készült darabból. különleges szerepe abban áll, hogy a magyar jog szerint csak a Szent Koronával történt koronázás számított érvényesnek.
királyi vármegye, ispán
A Magyar Királyság területi közigazgatási egysége, amelyek I. István uralkodása idején jöttek létre, élükön egy király által kinevezett tisztségviselő, az ispán áll, aki közigazgatási, bírói, katonai hatalmat gyakorolt. Ispánnak nevezték a királyi várak parancsnokait is.
kun, tatár
a kunok török eredetű nomád népcsoport, akik a 13. században érkeztek Magyarországra; a tatár (így nevezték a középkorban a mongolokat) nomád nép, akik a 1241-42-ben - Kijev elfoglalása után - betörtek Magyarországra, és kifosztották, nagy pusztítást végeztek.
várjobbágy, szerviens
a várjobbágyok a királyi várak kato-náinak vezetői, akik a 13. századtól a királyi vármegye-rendszer szétesése miatt kisebb részt a nemesség soraiba emelkedtek, nagy- részt a jobbágyok közé kerültek. A szerviensek szabad, földbirtokkal rendelkező, a királynak katonai szolgálattal tartozó társadalmi réteg az Árpád-korban.
egyházmegye, érsek, tized
az egyházmegye egyházigazgatási egység, amelynek az élén a püspök áll. Több püspökség tartozik egy érsekség alá, amelynek vezetője az érsek. Szent István két érsekséget alapított: az esztergomit és a kalocsait. Az egyház intézményeinek fenntartását szolgáló adó, amelyet Szent István rendelt el.
