A JOGFORRASOK. AZ ALKOTMANYJOG FORRASAI. Flashcards
A JOGFORRASOK REGIES NEVE?
“KUTFOK”
A JOGFORRASOK MEGHATAROZASA
jogforrás a jogszabályok kifejezési módját jelenti,
azt, hogy az állam milyen eljárásban hozta létre és milyen
következményeket ír elő megsértése esetén.
MITOL FUGG A JOGFORRASOK BEHATAROLASA?
A jogforrások behatárolása függ a kibocsájtó hatóságtól, illetve a jogi aktus
normatív tartalmától
MILYEN ELEMEKKEL BIR A JOGFORRAS?
Jogszabály – milyen formában szabályoz?
Kibocsájtó, elfogadó szerv – ki szabályoz?
A JOGFORRASOK KET IRANYZATA
Természetjogi: a jogforrás jelöli a jogszabály eredetét, valamint a jog külső
megjelenítését
Jogpozitivista: a jogforrás pusztán a jog külső megjelenítését, elfogadását fedi.
NEM MINDEN JOGFORRAS EGYBEN ALKOTMANYJOGI FORRAS IS, CSAK AZOK, AMELYEK:
a hatalomgyakorlás folyamatában kialakult viszonyokat szabályozzák, és
amelyeket egy képviseleti közhatóság alkotott (parlament, bizonyos esetben kormány).
MI A JOGFORRASI HIERARCHIA?
Ugyanakkor a jogforrások alá- és fölérendeltségi viszonyban vannak, ezt nevezzük
jogforrási hierarchiának.
A jogforrási hierarchiában alacsonyabb szintű norma nem sértheti a magasabb
szintű normát. Ebből következően egy norma magasabb szinten helyezkedik el, ha
eltérhet egy alacsonyabb szintű normától.
MILYEN TENYEZOKTOL FUGG, HOGY A JOGFORRAS HOL HELYEZKEDIK EL A HIERARCHIABAN?
a kibocsájtó állami szerv hol helyezkedik el az állami szervek rendszerében (pl. országos
vagy helyi szerv), és
a szabályozott társadalmi viszony fontossága.
MI A JOGFORRASOK CELJA?
A jogforrások hierarchiája a jogrendszer egységességét és
koherenciáját hivatott biztosítani, hiszen segít a normakonfliktusok
megoldásában oly módon, hogy az ellentétes rendelkezésű előírások
esetén azok hierarchiában betöltött szerepe a mérvadó.
AZ ALKOTAMNYJOG FORRASAI NORMATIV VAGY EGYEDI JOGI AKTUSOK LEHETNEK?
Kizárólag normatív jogi aktusok lehetnek, tehát egyedi jogi aktusok (pl. egy
építkezési engedély) nem.
AZ ALKOTMANYJOG FORRASAI
Alkotmány és alkotmánymódosító törvények. Törvények. A parlament szabályzatai. A törvényerejű kormányrendeletek. Nemzetközi szerződések és egyezmények. Sajátos jogforrás: alkotmánybírósági döntések.
MIT TUDSZ AZ ALKOTMANYROL ES ALKOTMANYMODOSITO TORVENYEKROL?
A legmagasabb szintű jogszabály, minden más jogi norma meg kell feleljen neki
Kötelező és közvetlenül alkalmazandó
Módosítására sajátos eljárás mentén kerülhet sor
- évi Alkotmány, 2003. évi alkotmánymódosító törvény
MIT TUDSZ A TORVENYEKROL?
A törvényhozás aktusa, hiszen a parlament által elfogadott.
Mindazon törvények, amelyek az állami hatalom megszerzésével, megőrzésével és
gyakorlásával kapcsolatos társadalmi viszonyokat szabályozzák, az alkotmányjog forrásai
(pl. választási törvény, Alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló törvény).
3 kategóriára oszthatóak (Alkotmány 73. cikk): alkotmányos (alkotmánymódosító, minden
esetben alkotmányjogi jogforrások), organikus és egyszerű
Organikus törvények lényeges, fontos társadalmi kérdéseket érintő területekre
vonatkoznak
MIT TUDSZ A PARLAMENTI SZABALYZASROL?
Romániában kétkamarás (képviselőház és szenátus) a parlament, ezért összesen
három házszabály van, amelyek mindegyike az alkotmányjog forrásának számít: a
képviselőház szabályzata, a szenátus szabályzata, a két ház együttes üléseinek
szabályzata.
MIT TUDSZ A TORVENYEREJU KORMANYRENDELETROL?
Alkotmány 115. cikke alapján lehetnek egyszerűek vagy sürgősségiek
MIT TUDSZ A NEMZETKOZI SZERZODESEKROL ES EGYEZMENYEKROL?
Csak abban az esetben ha: Románia ratifikálta az adott szerződést vagy egyezményt
(ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében bizonyos uniós
jogszabályok, pl. a rendeletek, ratifikáció nélkül is a belső jog részévé válnak).
Ha az adott szerződés vagy egyezmény amelyhez Románia csatlakozni kíván
ellentétes az Alkotmánnyal, a ratifikáció előtt módosítani kell az Alkotmányt.
Ha alapvető emberi jogok vonatkozásában ellentét áll fenn az Alkotmány és
valamely nemzetközi szerződés előírásai között, akkor a szerződésnek elsőbbsége
van, kivéve, ha a nemzeti szabályozás magasabb védelmet biztosít.
Két felfogás: monista (Hans Kelsen – a nemzetközi jogi norma automatikusan
alkalmazandó), dualista (Dionisio Anzilotti – a nemzeti és a nemzetközi jog különálló
rendszerek, a nemzetközi jogot be kell építeni a nemzeti jogba ahhoz, hogy
alkalmazható legyen)
MIT TUDSZ A SAJATOS JOGFORRASROL, AZAZ AZ ALKOTMANYBIROSAGI DONTESEKROL?
Mindenki számára (erga omnes), a jövőre nézve kötelezőek, nem pusztán a
rendelkező rész, hanem az indoklás, az elvi tételek tekintetében is.
Egy alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályt meg kell feleltetni az
alkotmánnyal, az alkotmánybírósági döntés alapján.
- előtt a parlament felülbírálhatta az alkotmánybírósági döntéseket,
azóta a parlamenttel szemben is kötelező erejük van.
Mindezek alapján mondhatjuk, hogy az alkotmányellenességet megállapító
alkotmánybírósági döntések közvetett jogforrásoknak tekinthetőek
MELYEK A KERDESES JOGFORRASAINK?
SZOKASOK. KORMANYHATAROZAT. BIROI JOGGYAKORLAT. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elvi határozatai. Jogegységi
határozatok (RIL). Alkotmányos alapelvek.
MIT TUDSZ A SZOKASOKROL?
Alapvetően nem tekinthetők jogforrásnak, azonban bizonyos esetekben az egyes
jogszabályok tételesen utalnak egyes szokások alkalmazhatóságára, és ilyen esetben
jogforrássá válhatnak.
Objektív elem: hosszabb ideig, folyamatosan, megszakítás nélkül gyakorolt
Szubjektív elem: betartása
MIT TUDSZ A KORMANYHATAROZATOKROL?
Feladatuk a törvények végrehajtásának biztosítása, tehát végrehajtási normák.
Nem alkotmányjogi jogforrások
MIT TUDSZ A BIROI JOGGYAKORLATROL?
A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék ítéleteit az alacsonyabb szintű bíróságok
figyelembe vehetik.
MIT TUDSZ A RIL-ROL?
A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra nézve.
Ugyanakkor, a jogalkalmazó nem alkothat jogot, így a jogegységi határozat
nem jogforrás.
MIT TUDSZ AZ ALKOTMANYOS ALAPELVEKROL?
Akár az Alkotmányban is megjelenhetnek.
Pl. tisztességes eljáráshoz való jog elve, jogbiztonság elve
