A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői Flashcards
Változás a közgondokodásban
- Természeti törvények irányítják a világot nem isteniek
- A természet és a társadalom törvényei megsimerhetők és ez a tudás felhasználható egy igazságosabb társadalom létrehozására
- A társadalmat az ésszerűség mentén kell kialakítani
- Az oktatásnak kiemelt jelentősége van, az ember nevelésével jobbra lehet változtatni a világot
A felvilágosodás gondolkodói többségében deisták
Nem tagadták Isten létét, de jelentőségét csak a teremtésre korlátozták, jelenleg nem avatkozik be
Véleményük a történelemről
Emberi prodoktum, nem egy isteni terv megvalósulása
Véleményük a vallásról
Ember teremtette eszemrendszerek tartották. Jelentősége csak az emeberek összetartásában és az emberi rosszakarat féken tartásában van. Vallási türelem, tolerancia, elutasították a vallási fanatizmus és bigottságot.
Felvilágosodás kezdete
Angliából indult a 17.században
Legjelentősebb képviselője John Locke
Angliából indult majd szétterjedt a kontinensen és visszahatott a szigetországra
John Locke eszméi
Minden ember rendelkezik a Teremtő által felruházott elidegeníthetetlen jogokkal: élet, szabadság, tulajdon
A társadalomban e jogairól az ember részlegesen lemond és átruházza az állam képviselőire a szervezett társadalom érdekében
3 legfontosabb politikai eszméje:
Népszuveneritás
Természetjog
Társadalmi szerződés
Népszuveneritás, népfelség elve
A hatalom forrása a nép (állampolgárok), ők ruházzák át a hatalmat a közösség képvislőire
A képviselők felelősséggel tartoznak a népnek, számot kell adniuk, hogy miként éltek a rájuk bízott döntésjoggal
A hatalommal való felruházás aktusa a választás
Társadalmi szerződés
Ha a hatalommal felruházottak nem megfelelően élnek hatalmukkal egy íratlan szerződést szegnek meg, mely a polgárok és a hatalomban lévők között áll fenn. Innentől kezdve a hatalmuk illegitim.
Francia felvilágososdás első szakasza
730-40
Voltaire és Motesquieu
Élesen támadják a hagyományos tekintélyeket: az abszolút uralkodói hatalmat és az államegyházat, a római katolicizmust
Voltaire
- Angol levelek: francia viszonyok bírálata, anglia dícsérete
- deista, bírálta az egyházat, tiporjátok el a gyalázatost
- művei: candid, filozófiai ábécé
- A világ termetőjét nem kell személyes istennek látn, más keresztény irányzatokat is eluatsított
- Tagadta a szentírás isteni kinyilatkozatási voltát
- Nincs isteni gondviselés, természetes összetevők eredménye a esemény
- franci forradalom előkészítője
- abszolutista uralkodókkal kapcsolatban volt
Montesquieu
- Perzsa levelek: elképzelt perzsiai és franciaországi állapotok bemuataásával bírálta a franciaországi viszonyokat
- A törvények szelleméről című művében megfogalmazta a hatalommegosztás elvét: bírói, törvényhozói, végrehajtói, zsarnokság elkerülése
- a vallások emberi találmányok és csupán társadalmi hasznosságuknak van szerepe
A francia felvilágososdás második szakasza
- A felvilásgosodás eszméinek széleskörű terjedése
- Tejedés eszköze: Nagy Francia Enciklopédia: Diderot, D’Alambert, Condorcet
- Didero: filozófiai cikkek
- D’Alambert: matematikai és fizikai cikkek
- Condorcet márki: közgazdasági cikkek
- Helvetius és Holbach további munkatásrak, Voltaire
Az új eszmék terejedése
- Olvasókörök, akadémiák, szalonok, kávéházak, szabadkőműves páholyok
- olvasókörök: beszerzés, megvitatás
- akadémiák: helyi értelmiség találkozóhelyei, a tudományok további fejlődését előmozdította
- szalonok: írók, filozófusok olvastak műveikből, természettudósok kísérleteket
A francia felvilágosodás harmadik szakasza
- A felvilágosodás mozgalma ellentétes eszmeirányzatokra bomlott, ezek egymással vitázztak
- Voltaire és Rousseau vitája, apalvető kérdések ellentétes megítélése
Voltaire és Rousseau vitája
- Voltaire keveselte a civilizáció szintjét és elterjedtségét, társadalom fejlődésének útja a civilizáltásg kiterjesztése, az eszmék terjesztése.
- Rousseau sokallata a civilizációt, a természethez való visszatérérst szorgalmazta.
- Voltaire: R négykézlábra akarja állítani az emberiséget
- R: ha egy afrikai nép vezetője lenne felakasztaná az eslő európait, eki bemerészkedne és az első polgárt, aki elhagyná az országát
- R: a többi felvilágosodsákori gondolkodóval szemben a magántulajdont tartotta a társadalom bajainak fő forrásának, a föld gyümölcse mindenkié, a föld pedig senkié
- R: társadalmi szerződés, nép hozza a döntéseket, nem kell szétválasztani a hatalmi ágakat, többség alá az egyén szabadsága, általános akart, aki nem követi, azt kényszeítik, hogy szabad legyen, közvetlen képviseletszerű: általános akarat
