31-40 Flashcards
31.Részleges érvénytelenség
Az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti (azaz nem az egész szerződést): az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
32.Megtámadhatóság
6:89. § [Megtámadás]
(1) A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
(3) A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt.
33.Közérdekű kereset
A közérdekű kereset egy olyan vélelmezett közérdekű képviseleti helyzet, amelyben az igényt a feltétel kidolgozójával szemben egy olyan személy érvényesíti, aki nincs közvetlen jogviszonyban az érintett előny jogosultjával.
34.Laesio enormis
6:98. § [Feltűnő értékaránytalanság]
(1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.
35.Bírói szerződésmódosítás
A bírói szerződésmódosítás egy jogintézmény, amely lehetőséget ad arra, hogy a bíróság beavatkozzon egy már megkötött szerződés tartalmába, ha bizonyos feltételek fennállnak. Ez a jogintézmény kivételes, mivel alapvetően a szerződési szabadság elve alapján a szerződő feleknek van joga meghatározni a szerződés tartalmát.
36.Egyezség
6:27. § [Egyezség]
(1) A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből.
(2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak.
37.Beszámítás
6:49. § [Pénzkövetelések beszámítása]
(1) A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek
38.Engedményezés
6:193. § [Engedményezés]
(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
(2) Egy követelés megszerzéséhez szerződés vagy más jogalap, valamint az engedményezés szükséges. Az engedményezés során az engedményes az engedményező helyébe lép.
(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak a követeléshez kapcsolódó jogok, biztosítékok, kamatok, és kérheti a zálogtárgy átadását, valamint a jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatokat.
39.Tartozásátvállalás
6:203. § [Tartozásátvállalás]
(1) Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.
(2) Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.
(3) A tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul.
40.Szerződésátruházás
6:208. § [A szerződésátruházás joghatásai]
(1) A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.
(2) A szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. A szerződésbe belépő fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő félnek a szerződésben maradó féllel szemben fennálló egyéb követelését. A szerződésben maradó fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését.
