3 EA. Flashcards
Laekeni csúcs
- december
• nyilatkozatot tettek közzé az európai unió jövőjéről
• Konvent felállítása mellett döntöttek – feladata: alkotmányszerződést kidolgozzon – európai alkotmányt szerettek volna létrehozni
• konvent működése 2002 február-2003 június
o alkotmány szerződés tervezete
o három pilléres rendszert fel akarta számolni
o uniót jogi személyiséggel akarta felruházni
o alapjogi chartát szerettek volna a szerződés szövegébe bevonni
• alkotmányszerződést Rómában írták alá
o ez nem alkotmány a szó jogi értelmében, hanem nemzetközi szerződés – új alapszerződés lett volna, de a ratifikációs folyamatok során válságba került és megbukott
• nincs intézményi hierarchia
• intézményi egyenjogúság elve érvényesül
• Európai Parlament és az Európai Tanács társjogalkotó szervek
• az intézmények munkáját segíti – tanácsadó, segítőfunkciót lát el:
o Gazdasági és Szociális Bizottság – munkaadók és munkavállalók érdekképviseletével kapcsolatban adnak tanácsokat
o Régiók Bizottság
Lisszaboni szerződé
• létrejöttének előzmény: alkotmányszerződés megbuktatása
• a megbukott alkotmány szerződéshez képest eltérések vannak – sok momentumot át vesz belőle
• 2007. dec. 13-án írják alá
• 2009. dec. 1-én lép hatályba
• két rész
o Európai Unióról szóló szerződés EUSZ
o Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ
• az EU jogi személyiséget kap – a három pilléres szerkezet megszűnik
• EU alapjogi chartája jogi erővel lesz felruházva innentől
• az EU és tagállamok közötti hatásköröket egyértelműen elhatárolják
• intézményi újításokat is létrehoz
o EU külügyi és Biztonságpolitikai főképviselője tisztségének létrehozása
o Európai külügyi szolgálatot is létrehozzák
o az Európai polgárok kezdeményezési jogát is létrehozzák – amennyiben több tagország állampolgárai közül egy millióan indokoltnak tartják, kezdeményezhetik, hogy a bizottság terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok szerint a Lisszaboni szerződés végrehajtásához jogi aktus elfogadására van szükség
o a nemzeti parlamentek szerepének növelése
o az önkéntes kilépés lehetőségét is bevezeti – 50-es cikk rögzíti: 2 éves eljárás lefolytatására van szükség
o szolidaritási záradék bevezetése –ennek értelmében az Unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépnek fel, ha a tagországok valamelyikét terrortámadás éri, ill. természeti csapás, vagy ember által okozott katasztrófa sújtja – EUMSZ 222. cikk
Az Európa Unió intézmény rendszerének általános jellmezője? (Szupranacionális értelemben)
• szupranacionális intézményrendszer – nemzetek feletti: a résztvevő tagállamok döntéseitől függetlenül is hozhatnak rájuk nézve kötelező döntéseket – ez különbözteti meg az Európai Uniót a Nemzetközi jogról, mivel ott államok egymásközi szerződésekben nem hozhatnak döntést a tagállamok nélkül
Az Európai Unió konkrét intézményrendszere
• EUSZ 13. cikke sorolja fel: o Európai Parlament o Európai Tanács o Európai Unió Tanácsa (Tanács) o Európai Bizottság o Európai Unió Bírósága o Európai Számvevőszék o Európai Központi Bank – alapításkor nem jelent még meg – a Maistrichti szerződés után jött be
Európai Parlament
• 750 képviselő
• népességarányosan vesznek részt a tagállamok – Mor-ról 21 képviselő
• két székhely: Brüsszel, Straszburg
• Európai parlament főtitkársága Luxemburg
• köteles ugyanannyi plenáris ülést tartani mindkét székhelyén – tavaszi, őszi időszak
• képviselők mandátuma 5 évre szól
• közvetlen és titkos választás alapján
• minden Uniós polgár választható képviselőnek
• listára lehet szavazni és nem egyéni képviselőkre
• a politikai pártok állíthatnak listát
• EU Parlamenten belül parlamenti frakciók működnek
• állandó bizottságok találhatók – mindegyiknek van elnöke
• hatásköre:
o Európa Tanáccsal együtt társjogalkotó szerv
o Parlament nélkül nincs Uniós jogi jogszabály
o az unió költségvetése és zárszámadás elfogadása
zárszámadás: előző évről készült költségvetési jelentés
o parlament választja a Európa Bizottság elnökét
o bizalmatlansági eljárást indíthat a bizottság tagjaival szemben
• EU SZ 16.,17. cikk
Európai Tanács
• az EU legfőbb politikai szerve
• tagállamok állam/kormányfői, ill. a Bizottság elnökének találkozóiból alakult ki
• tagállamok legfőbb vezetői 1974-ben döntötték el, hogy rendszeresen találkoznak a közösségi ügyek megvitatására
• Egységes Európai Okmány – Európai Tanács
• EUSZ részletesebben szabályozta tevékenységét
• Lisszaboni Szerződés 2009-ben az EU intézményévé tette
• tagjai
o tagállamok állam, kormányfői
o Európai Tanács elnöke
o Bizottság elnök
o a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, amennyiben külügyi témák kerülnek napirendre
• működése
o üléseit elnök hívja össze
o évente legalább 2x
o adminisztratív támogatás: Európai Unió Tanácsának Főtitkársága
• politikai szerv: politikai megállapodásokat köt, egyeztetéseket végez, stratégiai kérdésekben dönt
• döntéseit főszabályként egyhangúlag hozza, azonban a Szerződések ettől eltérően is rendelkezhetnek
• az integráció jelentős kérdései politikai, gazdaságpolitikai szinten itt dőlnek el
• EUSZ: az Európai Tanács adja az EU-nak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést és meghatározza e fejlődés politikai irányait
• az Európai Tanács meghatározza az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait
• nem jogalkotó szerv, nem tartozik az uniós jogalkotási intézmények közé