14. Kézi forgácsolás (teljes!) Flashcards
Sorold fel a kézi forgácsolási műveleteket!
- Reszelés
- Fűrészelés (daraboló, alakító)
- Kézi fúrás
- Hántolás
- Vésés
Mi a reszelés?
Felületalakító megmunkálás, aminek célja a munkadarab megfelelő méretre alakítása a kívánt felületi érdesség elérésével.
Mi történik reszelés során?
Reszelés során a szerszám ékformájú fogai apró forgácsokat választanak le a munkadarab felületéről. Amennyiben a reszelés a gyártástechnológia része, úgy a munka eredményeként a megelőző művelethez képest finomabb, egyenletesebb felület áll elő.
Mikor gazdaságos a kézi reszelés? Mikor nem?
Ha kevés a megmunkálási ráhagyás, azaz kis anyagmennyiséget kell reszeléssel eltávolítani.
Akkor nemgazdaságos, ha nagyobb anyagmennyiséget kell eltávolítani. Akkor fűrészelést, vagy gépi forgácsolási technológiát célszerű alkalmazni.
Mely területen van a reszelésnek jelentősége?
Egyedi megmunkálással készülő munkadarabok felületeinek méretre alakítása, illesztése, utómunkálása (élletörés, sorjázás, felületmintázás) területén
Milyen szerszám a reszelő?
Többélű forgácsoló szerszám.
A forgácsoló munkát végző rész a reszelőtest.
Kis forgácsoló ékek sora egy felületen.
Ékszögek+forgácstér
Hogy készítik a reszelőtest fogait?
Vágással vagy marással.
Hogy készül a vágott fogazat? Milyen főbb jellemzői vannak?
A reszelőtestbe megfelelő távolságra beütött profilos vágószerszámmal készítik.
Éle nagy szilárdságú, mert a vágószerszám beütése miatt az él zömítődik.
Jó kopásállóság, tartósság.
Alacsonyabb ár, mint a mart reszelők esetében.
Kemény, nagy szikárdságú munkadarabok reszeléséhez.
Milyen munkadarabok reszelése célszerű vágott fogazattal?
Kemény, nagy szilárdságú munkadaraboké.
Mik a jellemző szögei a vágott fogazatnak?
α - hátszög (30-35°)
β - ékszög (68-70°)
γ - forgácsszög (8-15°)
hátszög + ékszög nagyobb, mint 90°, így a forgácsszög értéke negatív. –> ezek a reszelők vágás helyett kaparják a felületet, (mart fogú reszelőkhöz képest) apróbb, finomabb forgácsdarabokat leválasztva.
Hogy alakítják ki a mart fogazatot? Mik a főbb jellemzői?
Marási technológiával.
Kevésbé tartós él, viszont nagyobb forgácsolási teljesítmény a vágott reszelőhöz képest. Puhább munkadarabok reszeléséhez.
Milyen munkadarabok reszelése célszerű mart fogazattal?
Puhább munkadaraboké.
Mik a jellemző szögei a mart fogazatnak?
α - hátszög (38°)
β - ékszög (47°)
γ - forgácsszög (5°)
Mindegyik szög pozitív értékű. úgy jön ki az összegük, 90°.
Reszelők csoportosítási szempontjai
- Vágatok kialakítása
- Vágatosztás
- Nagyság (méret)
- Keresztmetszet alakja
Mi a vágási szög a reszelők esetén?
A fogakat a reszelőtest hossztengelyéhez képest ferdén alakítják ki. A hossztengellyel bezárt
szög nem derékszög, mivel így a reszelő könnyebben, kisebb erőkifejtéssel vág. Értéke általában 45-71° között.
Milyen vágatkialakítások vannak a reszelőtesten?
- Egyszeres vágat
- Kétszeres vágat
- Ráspolyvágat
Milyen az egyszeres vágat reszelők esetén?
A reszelőn a fogazat egyirányú –> durva vágat, ami nagyon jól alkalmazható lágy anyagokhoz a kis eltömődési veszély miatt.
Milyen az kétszeres vágat reszelők esetén?
Keresztvágatú reszelőn, kétszeres egymást keresztező, a reszelőtest tengelyével azonos, vagy különböző szöget bezáró vágatok.
Az első vágást alsó vágásnak, a második vágást felső vágásnak nevezzük.
Egyforma szögeknél a reszelő az egymás mögött egyvonalban levő élek miatt nyomot, vájatot húz a felületbe.
Eltérő szögeknél a vágóélek ki eltolással helyezkednek el egymás fölött, így nem marad bemarás, a felület simább, szebb lesz.
Nagyobb reszelőknél milyen vágatkiosztást szoktak alkalmazni?
A vágások közötti távolság nem egyenletes, hanem ritkább-sűrűbb.
Az élek így hullámvonal mentén helyezkednek el egymás mögött.
Fokozatos forgácsleválasztású, váltakozva kisebb-nagyobb forgácsmennyiséget választ le. Ezzel a reszelő egyenletesen, simán dolgozik, nagyon jó minőségű felületet alakít ki.
Mit nevezünk ráspolynak? Mik a jellemzői?
A fa, keménybakelit, bőr, szaru, csont megmunkálásához használt reszelőket.
Ráspolyvágattal van ellátva.
A ráspolyfogak az anyagot tépik, és nem vágják, így csakis durva megmunkálásra alkalmasak.
Mi a vágási finomság?
Másnéven vágatosztás. A reszelőtest 1 cm-ére eső vágatok száma. (4-120 között.)
Ráspolyfogak hogy alakítják az anyagot?
Tépik, és nem vágják, így csakis durva megmunkálásra alkalmasak.
A vágási finomságot 7 fokozatba soroljuk. Melyek ezek?
0 - Durva vágás 1 - Elővágás 2 - Félsimító vágás 3 - Simító vágás 4 - Kettős simító vágás 5 - Finomsimító vágás 6 - Legfinomabb simítóvágás
Nagyoló-simító-finom
Vágatosztás alapján a reszelőket milyen kategóriákba sorolhatjuk?
Egészen durva Durva Félfinom Finom Különösen finom Legfinomabb vágatosztás
Reszelőket nagyság (méret) alapján hogyan csoportosíthatjuk?
- Nagyreszelő
- Kézireszelő
- Tűreszelő
Mik a tűreszelők?
Kis méretű reszelők, melyek gyakran nyél nélkül készülnek.
Mire használjuk a tűreszelőket?
Egészen kis sík, üreges felületek illesztésére, sorjázására.
Méretükből adódóan kis mennyiségű forgácsleválasztásra képesek a felületről.
Milyen felületminőségeket állíthatunk elő reszeléssel?
Előmunkálással: kemény, öntött munkadarabok egyenetlenségeinek lereszelése - hamar elkophat a reszelő éle (ne újjal)
Nagyolás: kb 0.2 mm anyagot választunk le. A nagyoló reszelővel készített felület tapinthatóan barázdált.
Simítás: kb 0.1-0.2 mm vastagságú réteg leválasztása történik. A munkadarab felülete tapinthatóan sima, de a reszelt árkok még szabad szemmel láthatók.
Finomsimítás: kevesebb, mint 0.1 mm anyagvastagság leválasztásaa a felületről. Kettős simító vagy annál finomabb reszelővel történik. A reszelt árkok szabad szemmel nem láthatók.
Alak szerint hogyan csoportosíthatók a reszelők?
Keresztmetszet szerint:
- lapos
- négyszögletű
- háromszögletű
- félkerek
- kerek
- kés
- kard
- madárnyelv
- barett
- zsanérreszelő
Hosszirányú alak szerint:
- párhuzamos
- szűkülő
Mitől függ, hogy melyik alakú reszelővel dolgozunk?
A megmunkálandó felület alakjától.
Lágy szerkezeti anyagokhoz (alumínium, réz, horgany, ólom) milyen reszelő használata ajánlott?
Nagy vágatosztású, durva reszelő, egyszeres vágatkialakítással.
Kemény szerkezeti anyagokhoz (acél, öntöttvas) milyen reszelő használata ajánlott?
Kis vágatosztású, finom reszelő, keresztvágatú kialakítással.
Megmunkálandó felület nagyságától függően milyen reszelő használata ajánlott?
A reszelő méretét a megmunkálandó felület nagyságának megfelelően kell kiválasztani. Nagy felületeken széles reszelővel lehet jól haladni.
Nyers, revés, kemény felületeken milyen reszelő használata ajánlott?
Mindig használt reszelővel kell kezeni, mert az új reszelő fogazata hamar elkopna, kitöredezne.
Új reszelők használatát milyen keménységű anyagon ajánlott kezdeni?
Az új reszelőt előbb a lágyabb anyagokhoz ajánlott használni, és csak ezt követően kemény, szívós felületekhez.
Milyen hőmérsékletű anyagot nem szabad reszelni?
Magas hőmérsékletű anyagot nem szabad reszelni.
Reszelés során a munkadarab rögzítése hogyan történhet?
Különféle kialakítású és méretű satukba foghatjuk be. Kényelmes munkavégzéshez fontos, hogy a satu magassága testmagassághoz megfelelő legyen (állítható magasságú satuk).
Reszelés során a munkadarabokhoz alkalmazott befogóeszközök?
Párhuzamsatu (a mozgatás során is párhuzamos pofák): munkadarab párhuzamos síkjai egyenletes szorításnak vannak kitéve. Satu méretét a tömege és a satupofa szélessége határozza meg. Különböző betétekkel az adott igény kielégíthető.
Oldalán felhasított anya (satuba befogva): Csavarok, menetes felületek befogására. Anya belső menete közrefogja a reszelendő munkadarab menetes külső felületét. Fontos, hogy méretben stimmeljenek, különben a menetfelület sérülhet a szorítás során.
Egyoldalú vagy kétoldalú prizmabetétek (satuba befogva):
Hengeres munkadarabokat közéjük kell fogni, így nagyobb felületen érvényesül a szorítóerő, stabilabb a munkadarab megfogása.
Ferde sikattyú (satuba befogva):
Élletörésekhez, egyáltalán adott szöget (pl. 45°) bezáró felület reszeléséhez.
Sok hasonlóság a fűrészelésnél alkalmazott befogásoknál.
Milyen irányelveket szem előtt tartva kell a satuba befogni a munkadarabot?
- Minél rövidebb kiállással, de nem túl kicsivel. Ha túl nagy a kiállás, akkor a munkadarab rezgésbe jön, ez rongálja a reszelő fogait, és a megmunkált felület sem lesz egyenletesen sima. Ha túl kicsi, akkor a reszelő lecsúszhat a munkadarabról, és az edzett satupofák könnyen tönkretehetik a fogak élét.
- Hosszabb munkadarabok reszelendő felületei a satupofák fölé nyúljanak ki, és ne oldalra.
- Lemezekhez rugós szorítót alkalmazzunk, ez rezonanciamentes stabil befogást biztosít.
- Vékony, lapos munkadarabot vastag falapra felrögzítve, az a falaphoz képest stabil. A falapot pedig már be tudjuk fogni a satuba.
- A megmunkálandó felület a satupofákkal párhuzamosan helyezkedjen el.
- Puha munkadarabokhoz, azok megóvása érdekében (benyomódás, kész felület roncsolódása stb.) a munkadarab és a satupofa közé lágy anyagból készített védőlemezt kell helyezni. Befogópofákat kicserélhetjük kifejezetten lágy anyagokhoz gyártott kivitelre is.
Kifejezetten lágy anyagokhoz is készítenek külön befogópofákat a satukhoz. Milyen anyagból készülnek?
Alumínium, réz, ólom, műanyag, fa.
Hogyan kell a reszelő nyelét felütni?
Nagyobb reszelők esetén a reszelőtestet megfogva kell végezni a nyél felütését.
Kis reszelők nyelét kalapáccsal, kis ütésekkel fel lehet ütni.
Hogyan kell a reszelők nyelét szabályosan leütni?
Satut alkalmazzunk.
A satut annyira kell szétnyitni, hogy a reszelő lapjával beférjen, és a nyél acél karimája a pofákon felütközzön.
Hogyan kell helyesen megfogni a reszelőt?
Meghatározó tényező a reszelő mérete.
Nagy reszelő esetén:
Ügyesebbik kézben nyelet megmarkolni, ez a kéz vezeti a reszelőt. Másik kéz a reszelő végére helyezkedik, az a kéz egyensúlyban tartja a reszelőt.
Közepes és kis reszelő esetén:
Nyél az ügyesebbik kézben, másik kéz a hüvelyk és mutatóujja között fogja a reszelő végét.
Furatos munkadarabok esetén:
Nyél az ügyesebbik kézben, másik kéz a hüvelyk és mutatóujja között fogja a reszelő végét.
Tűreszelő:
Furatos munkadaraboknál vagy csak a nyelénél, vagy ügyesebbik kézzel a nyelénél, és a másik kéz hüvelyk és mutató ujjával a végénél.
Mikor szabad rányomni a reszelőt a munkadarabra?
Csak előre toláskor, mert ekkor vágnak a fogak. Hátramenetben nem szabad, mert ez a fogak kopását gyorsítja, de mivel forgácsolás nincs, a reszelő hasznos munkát nem végez.
Reszelés előtt meg kell tisztítani a munkadarab felületét mindenféle szennyeződéstől. Miért?
Zsíros, olajos, felületen a reszelő csúszik, nem vág.
A fémreszelékes felület eltömíti a fogak közötti forgácsteret, és a munkadarab felületén bemaródást okoz.
Milyen irányban kell reszelni?
A reszelés irányát váltogatni kell. Egy réteg lereszelését követően keresztirányban kell folytatni a reszelést. Ennek eredményeként egyenletes felület áll elő. A reszelőnyomok (szálak) vizsgálata egyben a síklapúság ellenőrzése is lehetőséget ad.
Sík munkadarabok esetén hogyan mozgatjuk a reszelőt?
A felületre fektetve, a hossztengelye mentén egyenesen. Nem szabad billegtetni.
Hengeres munkadarabok esetén hogyan mozgatjuk a reszelőt?
Sík felület kialakulását el kell kerülni. Ezért a reszelőt billenő mozdulattal, ív alakban kell vezetni.