1 nap Flashcards
1.Mit értünk szükséges tényállási elemen? Sorolja fel a szükséges tényállási elemeket!
A szükséges elemek azt jelentik, hogy mindig szerepelnek az adott törvényi tényállásban. Ilyen elemek: • a bűncselekmény tárgya, a jogi tárgy • elkövetési magatartás • bűncselekmény alanya • szándékosság vagy gondatlanság
2.Mit értünk nem szükséges tényállási elemen? Sorolja fel a nem szükséges tényállási elemeket!
Egyrészt, valamennyi bűncselekményt elkövetik valahol, valamikor, valahogyan, de az elkövetés ideje, helye, módja csak ritkán szerepel a törvényi tényállásokban és ezért, esetleges tényállási elemekről/nem szükséges tényállási elemekről van szó. Nem szükséges tényállási elemek:
• elkövetési tárgy
• az eredmény
• az okozati összefüggés
• az elkövetés szituációjához tartozó elemek
• a motívum, a célzat
3.Határozza meg a jogi tárgy fogalmát és fajtáit! Példa!
Fogalma: A jogi tárgy az a büntetőjog által védett érdek, illetve érték, amelyet a bűncselekmény sért vagy veszélyeztet.
Fajtái:
1. Általános jogi tárgy –melyet minden bűncselekmény támad pl. minden ország jogrendje
2. Különös jogi tárgy –az egymáshoz kapcsolódó közvetlen jogi tárgyak
gyűjtőfogalmáról van szó. Pl. közlekedés elleni bűncselekménynél a különös jogi tárgy a közlekedés biztonsága
Közvetlen jogi tárgy –az egyes bűncselekmények által támadott értékek Pl. közúti baleset okozása esetén a közúti közlekedés biztonsága
4.Mit értünk a büntetőjogban elkövetési tárgy alatt?
Az elkövető cselekménye az elkövetési tárgyon realizálódik. Az elkövetési tárgy az a törvényi tényállásban megjelölt dolog vagy személy, amire vagy akire nézve az elkövető az elkövetési magatartást megvalósítja.
5.Határozza meg, hogy ki a passzív alany!
Amennyiben a törvényi tényállásban nem dolog, hanem ember helyezkedik el az elkövetési tárgy jogi pozíciójában, az embert nem elkövetési tárgynak, hanem passzív alanynak nevezzük. A „sértett” és a „passzív alany” nem egymást fedő fogalmak. A sértett fogalom tágabb körű. Sértett az, akinek személyét vagy jogait a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette: Sértettje a vagyon elleni bűncselekményeknek is van: a lopás sértettje az, akitől a dolgot a tettes elvette. Nem mondhatjuk azonban, hogy egyszersmind a lopásnak a passzív alanya is az a személy, akitől loptak.
6.Az elkövetési magatartás szerint, hogyan csoportosíthatóak a bűncselekmények?
a) A csak tevéssel elkövethető bűncselekmények egyik kategóriáját az jellemzi, hogy a törvényi tényállásban eredmény nem szerepel. Az eredményt tényállási ismérvként nem tartalmazó, csak tevéssel elkövethető bűncselekményeket tiszta tevékenységi bűncselekményeknek nevezzük. (pl.: lopás)
b) Léteznek olyan bűncselekmények, amelyek törvényi tényállásai eredményt tartalmaznak (materiális bűncselekmények) és az eredményt okozó magatartást a törvény úgy határozza meg, hogy az csak tevéssel fejthető ki (pl.: csalás).
c) Egyes bűncselekmények csak mulasztással követhetők el, a törvényi tényállás pedig eredményt nem tartalmaz. A kizárólag mulasztással elkövethető immateriális bűncselekményeket tiszta mulasztásos bűncselekményeknek nevezzük
d) Léteznek olyan eredményt tartalmazó (materiális) bűncselekmények, amelyek megfogalmazása szerint az eredmény csak mulasztással idézhető elő, okozható (pl.: segítségnyújtás halált okozó elmulasztása).
e) Végül léteznek olyan bűncselekmények, amelyeknek törvényi tényállásai csak az eredményt írják le, az eredményt okozó magatartást pedig nem jellemzik.
7.Határozza meg az eredmény fogalmát!
Az elkövetési magatartással, ok-okozati összefüggéssel létrejövő, olyan külvilági változás, ami a magatartás következtében létrejött vagy amit a tényállás leír.
8.Büntetőjogi értelemben vett eredménynek milyen fajtái vannak? Példa!
- Materiális bűncselekmények: Olyan bűncselekmény, amelynek tényállása tartalmaz eredményt.pl. halál, 8 napon belül vagy túl gyógyuló sérülés)
- Immateriális bűncselekmények: A materiális ellentéte, azaz olyan bűncselekményeket jelent, amelynek tényállásában nincsen eredmény. (pl. lopás, erőszakos közösülés)
- Sorolja fel az elkövetés szituációjához tartozó ismérveket! Példa!
Elkövetés helye, ideje, módja
Az elkövetés helye, ahol a bűncselekmény történik. Pl. a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, a hulladéknak az arra a célra a hatóság által nem engedélyezett helyen történő elhelyezése.
Az elkövetés idejeként szerepel az éjjel történő elkövetés, magánlaksértés esetén.
Az elkövetés módjaként szereplő tényállási elem az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő elkövetés. Vagy különös kegyetlenséggel.
Az elkövetés eszköze az elkövető testétől függetlenül létező tárgy. Pl. felfegyverkezve
- Határozza meg a bűnösség fogalmát és fajtáit!
A bűnösség az elkövető és cselekménye közötti pszichés viszony, amely miatt neki az adott cselekményt felróhatjuk.Szándékosság:
13 § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
1. Egyenes szándék –kívánja (pl. előre kitervelten)
2. Eshetőleges szándék –belenyugszik Gondatlanság:
14 § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
1. Tudatos gondatlanság: Az elkövető ebben az esetben is előre látja magatartása lehetséges következményeit.
2. Hanyagság: Az elkövető ebben az esetben nem látja előre tettének következményeit; ezért magától értetődően az érzelmi viszonyulásnak is, az akaratnak is hiányozni kell.
12.Motívum és célzat fogalma! Példa!
Motívum: az a szükséglet, érzelem, vágy, amely az elkövetőt bűncselekményre sarkallja vagy pedig az, amit őt erre a cselekvésre készteti.. Pl. aljas indok
Célzat: a cél fogalmából kell kiindulni, ami nem más, mint az az eredményképzet, amelynek a megvalósítására törekszik valaki. Pl. csalás, hivatali visszaélés
Ezért a célzatos bűncselekmények csak egyenes szándékkal követhetők el. (nyereségvágy= célzat és motívum is)
13.Mit értünk folytatólagos egység alatt?
- § (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.
- Melyek az általános alannyá válás feltételei?
A bűncselekmény alanyára a törvényi tényállásokban általában az „aki” szó utal. Bűncselekmény alanya kizárólag természetes személy, az ember lehet.
Bűncselekmény alanya = elkövető.
A bűncselekmény alanya az lehet, aki rendelkezik az alannyá váláshoz szükséges feltételekkel. • 14. életévét betöltötte a bűncselekmény elkövetésekor, tehát bűncselekmény alanya csak felnőtt korú és fiatalkorú lehet, gyermekkorú nem!
• az elkövetéskor megfelelő beszámítási képességgel kell rendelkeznie
• természetes személy
