1. hét: 2. Molekulák összetett ionok kezdetéig Flashcards
Mi az az ATOM?
Atommagból és elektronokból felépülő, semleges részecskék.
Az atom jelölése?
Vegyjellel, például ³⁵/¹⁷CL
Mi az a RENDSZÁM?
(Z)
- megmutatja az adott elem helyét a periódusos rendszerben.
- megmutatja, hogy az elem ptotonja hány protont tartalmaz. ( [alsó 17] CL -> 17 p± van.)
Mi az a TÖMEGSZÁM?
(A)
Mivel az elektronok tömege még a protonok és neutronok tömegéhez képest is igen kicsi, az atom tömegét gyakorlatilag az atommag részecskéi (nukleonok), azaz protonok (Z) és a neutronok (N) száma határozza meg:
A = Z + N
(A fenti példában a klóratomnak így: N = A - Z = 18 neutronja van)
Az atom semleges Azért, ….. :
N(p±)= N(e–). (Az N itt nem a neutron számot, hanem a részecske számot jelenti!)
Mi az az ELEM?
Egy elem valamennyi atomjában azonos számú proton van.
Egy elem tehát azonos protonszámú atomok halmazát jelenti.
Az elemek nem minden atomja azonos tömegű, mert eltérhet bennük a neutronszám.
Pl: ³⁷/¹⁷ CL és ³⁵/¹⁷ CL.
Mik azok a NUKLIDOK:
Az azonos proton- és tömegszámú atomok.
Mik azok az IZOTÓPOK?
Az azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú (neutronszámú) atomokat egy elem különböző izotópjainak (izotópnuklidjainak) nevezzük.
Az elnevezés a periódusos rendszerben elfoglalt AZONOS HELYÜKből származik.
Egy elem különböző izotópjainak tulajdoságai alapvetően megegyeznek. leginkább a hidrogén izotópjainak tulajdoságai térnek el egymástól.
Ezért jelöljük ezeket különböző vegyjellel.
A természetben a különböző izotópatomok aránya egy-egy elem esetében jellemző érték.
Mi az a RELATÍV ATOMTÖMEG?
Viszonyazám, amely azt mondja meg, hogy az adott elem nuklidja hányszor nagyobb tömegű a ¹²C-izotóp tömegének 1/12- részénél.
A periódusos rendszerből kiolvasható “atomtömeg” az adott elem különböző izotópnuklidjainak a természetes izotóparány szerint átlagos relatív tömege.
A relatív tömeg jele; A [alsó] r
mértékegysége nincs
-> Például: Ar (CL) = 35, 5.
A relatív molekulatömeg a relatív atomtömegből számítható.
Például: M [alsó] r (CL²) = 71, 0.
A relatív atomtömeg definíciójának értelmezése;;
Ha az egyes nuklidok tömegszámából számoljuk az izotóparánynak megfelelő átlagértéket, az így kapott szám alig tér el a periódusos rendszerben található ,,atomtomeg”-től.
A számításaink során legtöbbször kerekített atomtömegekkel számolunk, ezért az eltérés fel sem tűnik.
A fenti számítási módszerben azonban elvi hiba van!
/Bár a proton és a neutron relativ tömegét is 1-nek tüntüttük fel a fejezet elején a található táblázatban, a két elemi részecske tömege csak közelítőleg egyezik meg.
Az atomok képződése során felszabaduló óriási energia pedig tömeget ,,visz el” a rendszerből (ún. tömegdefektus), vagyis a 6 protont,
6 neutront és 6 elektront tartalmazó ¹²/⁶ C-atom tomege kisebb, mint a felsorolt elemi részecskék tömegének összege.
E két ok miatt nem mindegy, hogy viszonyítási alapul a ¹/¹ H tömegét vagy a ¹⁴/⁷ N- atom tömegének 1/14-részét, illetve ¹²/⁶ C tömegének 1/12-részét választjuk egységként.
A relatív atomtömeg definíciójában szereplő viszonyítási alapként a ¹²/⁶ C-atom tömegének 1/12-részét KONVENCIÓként határozták meg.
Mi az a MOLÁRIS TÖMEG:
Ezek alapján, defínició szerint, a moláris tömeg a tömeg (m) és anyagmennyiség (n) hányadosa:
M = m/n
jele M, mértékegysége g/mol, számértéke a relatív atomtömegy vagy molekulatömeg értékével egyezik meg. Értelemszerűen kiszámítható az összetett ionok vagy a molekula, de például a protonok moláris tömege is. A proton moláris tömege 1 g/mol, egy BuCv képletű molekula moláris tömege pedig kiszámítható az alkotórészek moláris tömegeiből:
M (BuCv) = u * M(B) + v * M(C)
Ha egy elemből annyi grammot merünk ki, mint amennyi a relatív atomtömegének érétke, akkor, mivel valamennyi elem atomtömeget ugyanahhoz az értékhez viszonyítjuk, bármely elem ilyen módon meghatározott tömegeben azonos atomnak kell lenni-e.
bármely elem relatív atomtömegnyi értékű grammjában 6 * 10/23 db atom van (Avogadro-szám, melyet kisérletileg határoztak meg).
Célszerű okokból vezették be az anyagmennyiség fogalmát, melynek mértékegysége kísérletileg a mól (jele a mol), és 6 * 10/23 db atomot (iont vagy molekulát stb.) jelent.
Na = 6 * 10/21 1/mol , N = n * Na
A kémiai reakciók során:
a protonok és a neutronok száma az atomban nem változik, csak az elektronok száma változhat.
ATOMMODELLEK:
- DALTON: ……
DALTON: OSZTHATATLAN, LEGKISEBB RÉSZECSKE AZ ATOM
ATOMMODELLEK:
- THOMSON: …..
POZITIÍV ÉS NEGATÍV TÖLTÉSEKBŐL ÁLLÓ GÖMB
ATOMMODELLEK:
- RUTHERFORD: …..
KIS ATOMMAG, KÖRÜLÖTTE KERINGENEK AZ ELEKTRONOK
ATOMMODELLEK:
- BOHR: ……
ELEKTRONHÉJAK, ALHÉJAK; KÜLÖNBÖZŐ ALAKÚ PÁLYÁK (SOMMERFELD)
ATOMMODELLEK:
- SCHRÖDINGER ÉS HEISENBERG: …..
KVANTUMMECHANIKAI ATOMMODELL; AZ ELEKTRONNAK CSAK A TARTÓZKODÁSI VALÓSZÍNŰSÉGÉT LEHET MEGADNI EGY-EGY PONTON VAGY TÉRRÉSZBEN AZ ATOMMAG KÖRÜL.
