1. Az ókor és kultúrája Flashcards
(35 cards)
Mi a politeizmus?
Többistenhit. Gyakran van több főisten, az istenek száma azonban meghatározhatatlan, mert ezek a vallások gyakran vesznek át istenalakokat egymástól. Az istenek halhatatlannak születnek. Hatalmuk nagy, de korlátozott, nem mindenhatók. Meghatározza őket egy illetékességi terület, pl. természeti jelenség, égitest, stb. Ábrázolásuk tükrözi ezt. Az istenek sokszor kötődnek egy adott népcsoporthoz, törzshöz, településhez, pl. Mardui Bablion istene Mezopotámiában.
Miben különbözik a zsidó vallás a többi keleti vallástól?
Monoteista, azaz egyistenhívő. Istene örökkévaló és mindenható.
Hol helyezkedik el Mezopotámia?
A Tigris és az Eufrátesz folyók közt terül el.
Milyen népek éltek egymást követően Mezopotámia területén?
Sumérek, babiloniak, asszírok.
Jellemezd a Mezopotámiában élő népek vallását!
Politeista volt. Az istenek alá- és fölérendeltségi viszonyai az egyes városok hatalmának növekedésével és csökkenésével változtak. Az istentisztelet központja a téglából kédzült, lépcsőzetes toronytemplom, a zikkurat volt, amely egyben gazdasági, politikai és kulturális központként is működött.
Milyen törvényoszlop készült Mezopotámiában?
Hammurapi babiloni király (Kr.e. 18. sz) törvényoszlopa ékírással készült; valójában inkább igazságos ítéletek gyűjteménye.
Hogyan és mikor jött létre Egyiptom?
Kr.e. 3000 körül, a Nílus mentén, Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésével jött létre.
Jellemezd az egyiptomi vallást!
Politeista volt. Több isten részben vagy egészben állat alakú volt. Nagy hangsúlyt fektettek a halottkultuszra: az előkelő holtakat bebalzsamozva tartósították (múmiák), sírjaikat pedig ellátták élelemmel, használati és dísztárgyakkal. Különösen díszesek voltak az Óbirodalom (Kr.e. 3. évezred) korának uralkodói sírjai, a fáraók piramisai. A gízai piramisok közül a legnagyobb Kheopsz fáraóé.
Jellemezd az egyiptomi írást!
Hangjelölő, díszes elemei a hieroglifák.
Hol helyezkedik el Főnícia és Palesztina?
A Mezopotámia és Egyiptom közti területen, a Földközi-tenger partvidékén fekszik.
Hol jelent meg először a monoteizmus?
Palesztinában, a zsidók körében.
Jellemezd a főníciai írást!
Létrehozták azt a mássalhangzókat jelölő ábécét, amit a görögök egészítettek ki magánhangzókkal, és a latin és a cirill írásjelek őse lett.
Jellemezd a hinduizmust!
India vallása, brahmanizmusnak is hívják. Politeista vallás. Elfogadja a kasztrendszert, amely szerint az indiai társadalom csoportjaiba csak beleszületni lehet. A cselekedetek határozzák meg, hogy az ember egy következő életben magasabb vagy alacsonyabb kasztban születik újra.
Mit értünk ókori Keletem?
Észak-Afrika, Nyugat- és Kelet-Ázsia civilizációit a Kr.e. 3-1. évezredekben.
Jellemezd a buddhista vallást!
A Kr.e. 6. században lépett fel Buddha. Szerinte az újjászületés meghosszabbítja a minden élettel együtt járó szenvedést; a vágyakról való lemondással lehet elkerülni az újjászületést és eljutni a nirvanába. A buddhizmus a brahmanizmustól különválva fejlődött vallássá.
Jellemezd az ókori Kínát!
Politeista vallási elképzeléseit két nagy tanító osszegezte a Kr.e. 6.sz-ban: Konfuciusz (ősök tisztelete; a császár feladata az égi rend lemásolásaa földön) és Lao-ce (csendes szemlélődés; világ harmóniájának megfigyelése). Sok ezer fogalomjelölő írásjelet használnak. A Nagy Fal az északi nomádok támadásai ellen épült. Építője a birodalmat egyesítő császár, Csin Si Huang-ti volt (Kr.e. 3.sz.), akiek sírjába cseréphadsereget helyeztek.
Mi a kleiszthenészi reform?
Az athéni demokrácia Kr.e. 508-ban Kleiszthenész reformjaival jött létre a türannisz (egyeduralom) bukása után. Minden szabad, felnőtt athéni férfi egyenlő polgárjogot kapott. A polisz polgárai lettek az arisztokrácia mellett a démosz tagjai (kézművesek, kereskedők, parasztok) is. A polgárokat tíz phülébe sorolták be (területi egységek).
Jellemezd a demokrácia intézményrendszerét!
Az eklészián (népgyűlés) minden polgár részt vett. Döntését csak másik népgyűlés érvényteleníthette. A cserépszavazás is Kleiszthenész nevéhez fűződik; ha 6000 szavazat összegyűlt, akkor a vádlottat (a vád az volt, hogy egyeduralomra tör) száműzték Athénból. Az ötszázak tanácsába minden phülé 50-50 főt küldött. A sztratégoszok hadvezérek voltak, minden phülé egyet választott, később a polisz irányítóivá váltak. Az ítélkezés az esküdtbíróságok feladata volt.
Jellemezd Periklész sztratégoszságát!
A sztratégoszok kivételével minden tisztséget sorsoltak, nem választottak. A tisztségviselők, esküdtbírák, a színházban megjelent polgárok napidíjat kaptak.
Melyek voltak az athéni társadalom rétegei?
Kr.e. 6-5.sz-ban a polgárok, bevándorlók (metoikoszok) és rabszolgák alkották.
Ki számított polgárnak az ókori Athénban?
Minden athéni szülőktől született szabad férfi. A bevándorlók nem kapták meg a polgárjogot, de adózniuk kellett.
Hogyan jöttek létre a római provinciák?
Róma a Kr.e. 2.sz-ra legyőzte Karthagót, ezzel a Földközi-tenger myugati medencéjének ura lett. Makedónia elfoglalásával (Kr.e. 168) megkezdte hódításait a keleti medencében. A meghódított területek voltak a provinciák: adót fizettek Rómának, és római helytartót kaptak.
Jellemezd a római társadalom szerkezetét a hódítások után!
A földbirtokos vezetőrétegből (patríciusok) és az iparral és kereskedelemmel foglalkozók (plebejusok) gazdag családjaiból összeolvadt római elit (nobilitas) két csoportra oszlott: senatori rend (nagybirtokosok, akik kiszorították a piacról a kisbirtokosokat) és lovagrend (nagy műhelyek, hajók tulajdonosai, nem viselhettek hivatalt). Minden vagyonos polgárnak szolgálnia kellett a legiokban. A földjüket vesztett kisbirtokos parasztok Rómába költöztek, és az állam látta el őket ingyen gabonával (antik proletárok).
Melyek voltak az ókori Rómában működő népgyűlések?
Patrícius népgyűlés (származási alapon; nem rendelkezett valódi hatalommal); vagyoni alapn szervezett népgyűlés (fontosabb tisztségviselők választása); területi alapon szervezett népgyűlés (törvényhozás).
