pj beugrók 4. Flashcards
Mit jelent a kirovó és a lerovó pénznem, valamint az effektivitási kikötés vagy záradék?
- Kirovó pénzben: az a pénznem, amelyben a pénztartozást meghatározták és nyilvántartják
- Lerovó pénznem: az a pénznem, amelyben a pénztartozást teljesíteni kell
- Effektivitási kikötés vagy záradék: a felek azon megállapodása, mely szerint a tartozást a
kirovás – a fizetés helyétől eltérő – pénznemében kell leróni.
Hogyan kell elszámolni, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás
kiegyenlítésére nem elegendő?
- Ahogyan a jogosult rendelkezett;
- Ha a jogosult nem rendelkezett, a jogosult felismerhető szándéka szerint;
- Ezek hiányában:
a) költség
b) kamat
c) főtartozás
Mi a kamat? Milyen kamatfajták vannak?
- A kamat az idegen pénz használatának az ellenértéke.
- Fajtái:
a) ügyleti kamat: az idegen pénz használatának mint szolgáltatásnak a hitelező és az adós
megállapodásában meghatározott ellenértéke
b) késedelmi kamat: pénzszolgáltatás esetén a kötelezetti késedelem objektív – kimentést nem
engedő – szankciója
c) egyenértéki kamat: az idegen pénz használatának ellenértéke minden olyan további esetben,
amikor hiányzik az ingyenesség jogcíme
Mi a beszámítás?
- A beszámítás egyoldalú, címzett jognyilatkozat, mely alapján a kötelezett pénztartozását úgy
teljesíti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelésével a saját tartozását
csökkenti vagy megszünteti. Pénzkövetelés mellett más egynemű és lejárt szolgáltatásra is
alkalmazandó.
Mi a szerződésszegés fogalma?
- A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének
elmaradása.
Mi a részleges szerződésszegés lényege?
- Részleges szerződésszegés osztható szolgáltatás esetén következhet be.
- Ekkor a szerződésszegés jogkövetkezményei csak a szolgáltatásnak az azzal érintett részére
következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges
jogi érdekét sértené.
Mi a közbenső szerződésszegés lényege és jogkövetkezménye?
- Közbenső szerződésszegést a fél akkor követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az
intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a
szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. E kötelezettségek megszegését
kizárja a közbenső szerződésszegés.
Mi az előzetes szerződésszegés lényege és jogkövetkezménye?
Előzetes szerződésszegés akkor következik be, ha a teljesítési határidő lejárta előtt
nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem vagy hibásan
tudja teljesíteni:
a) ha a teljesítés a késedelem miatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult
gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat;
b) a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után
gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
Mi a különbség a felelősség és a helytállás között?
- Helytállás esetén a jogsértés bekövetkezése kiváltja a szankciót, nincs lehetőség kimentésre
– ez az objektív szankció. - Felelősség esetén a jogsértés bekövetkezése önmagában még nem jár szankcióval, mert a
jogsértőnek lehetősége van a kimentésre – ez a szubjektív szankció.
Csoportosítsa a szerződésszegéshez kapcsolódó általános szankciókat!
- Objektív – azaz kimentést nem engedő –, de esetenként speciális feltételekhez kötött
szankciók: teljesítés követeléséhez való jog, visszatartási jog, elállás vagy felmondás joga,
fedezeti szerződés megkötésének joga - Szubjektív – azaz kimentést engedő – szankció: kártérítés
Ha az egyik fél visszterhes szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, mikor
mentesül a kár megtérítésére vonatkozó kötelezettség alól?
- Ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést
a) ellenőrzési körén kívül eső,
b) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
c) és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Hogyan alakul a kártérítés mértéke visszterhes szerződés megszegése esetén?
- A teljes kár megtérítendő:
a) ha az a szerződés tárgyában keletkezett – ez a tapadó kár
b) és szándékos szerződésszegés esetén. - Ha a szerződésszegés nem szándékos, a szerződésszegés következményeként a jogosult
vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell
megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés
lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
Mit jelent a párhuzamos kártérítési igények kizárása?
- A szerződésszegéssel okozott károkat nem érvényesítheti a szerződéses fél deliktuális – azaz
a szerződésen kívüli okozott kárért való felelősségi – alapon a másik szerződéses féllel
szemben.
Hogyan alakul a kontraktuális felelősség ingyenes szerződéseknél?
- A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel a kötelezett, ha a jogosult bizonyítja,
hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a
tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. - A jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkért a kötelezett nem felel, ha bizonyítja, hogy
magatartása nem volt felróható. Az elmaradt haszon megtérítését a jogosult nem követelheti.
Hogyan felel a kötelezett a közreműködőért?
- A kötelezett a jogszerűen igénybevett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga
járt volna el. - A kötelezett a közreműködő jogellenes igénybevétele esetén felelős mindazokért a károkért
is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
